Miért tekintik konkurenciának  cégünk őssejt szaporító kapszuláját?

Aranycsinálás őssejtekkel

Írta: Palugyai István

Egy egészséges őssejtből minden kikerekedhet. A lehetőségek szinte határtalanok. A kutatók a jövő orvoslásában és a napjainkban még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében döntő szerepet szánnak a csontvelőből, köldökzsinórvérből, valamint számos különféle szervünk szöveteiből is kinyerhető őssejteknek. E tudományterületen a magyar kutatóknak sincs szégyenkeznivalójuk.

?Az őssejtekkel kapcsolatban sok esetben aljas tudósok képe villan némely honfi-társunk agyába, ahogy e sejteket apró embriókból veszik ki, ahelyett, hogy hagynák megnőni őket? ? mondja Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője. Ez tévképzet: nálunk nem végeznek kutatásokat embrióból vett emberi őssejtekkel. Ám az egyéb forrásból nyert őssejtek ötven kutatónak adnak hazánkban munkát, több tudományos központban. Az első vizsgálatok külföldről kapott sejtvonalakkal kezdődtek hat-tíz esztendeje, ám a kísérleteket a klónozást övező felfokozott és indulatos külföldi sajtóvisszhang itthon is sokáig hátráltatta.

?Az őssejtek felhasználásánál is egyfajta árnyékbokszolás alakult ki, amikor egyesek előbb kezdtek moralizálni, mint hogy tényleges kísérleti eredmények alapján fel lehetett volna tenni a valódi kérdéseket? ? emlékezik Falus András. Emellett pénzhiány is nehezítette a munkát. Az őssejtkutatás ugyanis nem olcsó mulatság. Egy-egy ampullányi, lefagyasztott állati őssejtminta 70, sőt akár 140 ezer forintnak megfelelő valutát kóstál, nem beszélve azokról a több százezer forintba kerülő anyagokról, savókról, táptalajokról, amelyek nélkülözhetetlenek a kutatáshoz, a sejtvonalak fenntartásához. Ráadásul ?minél pontosabban akarják valamely fejlődési irányba elindítani az őssejtet, annál többféle, akár tíz-tizenegyféle faktort, afféle útjelzőt kell a tenyészethez adni? ? magyarázza Tóth Sári, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet munkatársa, aki a magyar kutatók többségéhez hasonlóan külföldi partnereitől kapta ajándékba az első őssejteket. Ma már neki is nyolcféle ? részben saját alapítású ? őssejttenyészete van, s azokat folyékony nitrogénben tárolja.

Az őssejtkutatást európai uniós pénzek is segíthetik, ezek beáramlásának felgyorsításához azonban tisztábbá kellene tenni a munkák jogi hátterét. Mandl József professzor, a kutatásokat jelenleg engedélyező Egészségügyi Tudományos Tanács titkára szerint a személyes genetikai adatok védelme, a mintavétel alapos szabályozása végett szükség lenne egy genetikai törvényre; annak már társadalmi vitán is átment tervezete azonban mindmáig nem került a Parlament elé. Ugyancsak módosítani kellene az egészségügyi törvény egyes fejezeteit; a vita ? a világ más országaiban tapasztaltakhoz hasonlóan ? Magyarországon is arról szól, hogy mi legyen a mesterséges megtermékenyítés során keletkező ?fölösleges?, jelenleg megsemmisítésre ítélt embriókkal ? azokat gyógyítási célokra őssejtforrásként lehetne használni.

Igen ám, de a számos etikai kérdést nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unióban sem tudták még megnyugtatóan megoldani. ?Az effajta munkák hazánkban nincsenek megtiltva, de a megkezdésükhöz etikai engedély kellene, s ilyen kérelem eddig még nem is érkezett hozzánk? ? szögezi le Mandl József. Ma a gyógyítási célú kezdeményezésekkel (így az őssejtbankok hivatali jóváhagyásával is) az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak kell foglalkoznia. Eddig két engedélyt adtak ki, mindkettőt köldökzsinórvér eredetű őssejtek tárolására, ám a tanács titkára hangsúlyozza: ezek terápiás felhasználását ? a sokféle bizonytalanság miatt ? még csak kutatásnak tekintik, s elengedhetetlennek tartják a köldökzsinórvért leadók feltétlen tájékoztatását az őssejtek jövőbeni felhasználásának reális esélyeiről.

A teljes cikket a National Geographic magazin júliusi számában olvashatja el.

Az Unió több 100 millió euróval támogatja az őssejtkutatást. Tehát a cím jó "aranycsinálás őssejtekkel": kiegészítés  Dobrotka Béla

Megosztás

Link: